„Isteni helye lett ennek az emlékkőnek" - fogalmazott az egyik megemlékezni érkezett tarjáni 2010. június 4-én. A tarjáni református templom udvarán ugyanis a trianoni békediktátum aláírásának 90. évfordulója óta egy emlékkő áll, mely magyarságunkat, összetartozásunkat, egységünket is hivatott jelképezni azon túl, hogy emlékeztet a fájdalmas dátumra.
A tardosi vörös kövön a Magyar Köztársaság és a Magyar Királyság határvonalai is láthatóak. Jelzik azt, hogy hogyan is volt. Nem tudhatjuk, hogy lesz-e még valaha ilyen szép, nagy Magyarország, de minden magyar emberre testvérként tekinthetünk,éljen határon innen vagy túl.
Lehet békességben együtt élni, erről is tanúskodik ez a kő, hiszen Tarjánt sváb (többségű) faluként tartják számon. Mégis bátran vallhatjuk magunkat magyarnak, mi magyarok, mert ez az emlékkő nem valaki vagy valami ellen készült, éppen ellenkezőleg!
Sokan, nagyon sokan örültek és örülnek ennek az emlékkőnek. Közel százan vettünk részt az ünnepi megemlékezésen, melyet délután fél ötkor 5 perces harangszóval, majd a himnusz eléneklésével kezdtünk, ünnepi beszédekkel folytattunk, majd az emlékkő leleplezése és megkoszorúzása után, az egyházi vezetők imádsága és áldásmondása előzte meg a szózat eléneklését.
Az emlékkő megkoszorúzása
Az emlékkő állításának kigondolója Szantner Gábor volt, a követ pedig Csík László faragta ki.
Csik László és Szantner Gábor az emlékkő előtt
Mindenkit szeretettel várunk Tarjánba, egy baráti-testvéri kézfogásra, az emlékkő előtt elmondott csendes imára vagy akár egy nemzeti-szín szalag elhelyezésére.
Jakab István, református lelkipásztor